szentlőrinci monostor (Bp.): a pálosok egykori főmonostora a budai János-hegy és Hárs-hegy közötti nyeregben. 2006: erdővel benőtt hatalmas romterület jelzi a helyét. - Ladomér esztergomi érs. Keszi falu szőlőhegyének Szt Lőrinc-kpnáját egy remetére bízta, 1290: a veszprémi pp. joghatósága alá utalta. 1300 k. Esztergomi Lőrinc, a pilisi Keresztúr monostor perjele lett a pálosok főnöke, ő kezdett a kpna helyén Szt Lőrinc tiszt-ére monostort építeni. 1309-től pünkösdkor évente itt tartották a generális kápt-t, a ~ a generális perjel székhelye és a r. központja lett. Jelentősége még inkább megnőtt, amikor I. (Nagy) Lajos parancsára 1381. XI. 14: Remete Szt Pál Velencéből megszerzett földi maradványait a ~ban helyezték el. Különösen a 15. sz. végétől sokan zarándokoltak koporsójához. Budán egy nagy házat kaptak a remeték Nagy Lajostól, hogy veszedelmes időben abban őrizhessék a drága ereklyét. Ez a ház adott nevet a Várban a Szt Pál u-nak, 1416: Cillei Hermann ezért adta cserébe a Szt Miklós u-ban álló házát. 1391: Zsigmond évi 300 Ft-ot rendelt a budai polgárok adójából a nagykápt. javára. 1421: ez sóadománnyá változott, amit II. Ulászlóig (ur. 1490-1516) minden kir. megerősített. Birtokairól csak 1403-tól szólnak okl-ek. Ekkor kaptak részt Pátyon Kővári Pál budai várnagy, mosoni comestől, akit konfráternek fogadtak és a Szt Kereszt-oltárnál biztosítottak részére nyughelyet. 1411: Kenderes (Külső-Szolnok vm.) harmadát is megkapták tőle. V. Márton p. 1418: búcsút engedélyezett a Szt Pál egyházát fölkeresőknek. 1412: Véten (Kiskunlacháza környékén), 1424: Ecsegen (Külső-Szolnok vm.) jutottak birtokokhoz. 1466: Mátyás kir-tól pallosjogot nyertek. 1475: Csudabalán is (Békés vm.) birtokosok. 1492 e. Thar Albert budai várnagy, a kunok ispánja mindenét a ~nak adta és a r-be lépett. 1504: Morocz László özvegye, Zsófia a ~ra hagyta 60 ezüst márkát érő arany és ezüst kincseit. 1516: Hímesden (Külső-Szolnok vm.) is birtokosok. - Az új szerz-ek fogadalomtételük előtt gyakran a ~ra hagyták vagyonukat. A ~ Mo. legnagyobb és legnépesebb monostorai közé tartozott. A 13. sz. román stílű kpna helyén épült az első gótikus tp. 8/3 záródású keskenyebb szentéllyel. É-ra csatlakozott a ktor négyszöge kerengővel. A 15. sz: épült a régi mellé D-re egy 48 m hosszú, háromhajós tp. 6 pillérpárral. A korábbi tp. megkisebbítve mint kpna Remete Szt Pál ereklyéit és az oda zarándoklókat fogadta be. 1486-92: átépítették. Ugyanakkor készítette Dénes kőfaragó szerz. Remete Szt Pál síremlékét, amelyet a török követ is megcsodált. 1488: befejezték a D-i Szt Kereszt-kpnát. Az új tp. 8/3 záródású, márvány padlózatú szentélye Lukács zágrábi pp., Gergely óbudai knk., Szapolyai János erdélyi vajda és mások adományaiból, a főoltár és az orgona Szapolyai Imre szepesi ispán jóvoltából 1513 k. készült el. A szentélyben kapott helyet a faragott stallum a zsolozsma méltó végzésére. A ktort Ny felé hatalmas új négyzettel bőv., vsz. itt kapott helyet a definitorium gyűlésterme. - 1526. IX. 7: a Budára behatolt törökök kifosztották és fölégették a monostort. A szentély boltozata beomlott, az oltárokat és képeket összetörték, a sírokat fölbontották, Remete Szt Pál szarkofágját 3 darabra törték. A 10 napos pusztításban az 1000 Ft-ot érő kvtár is megsemmisült. Szt Pál tetemeit és a tp. fölszerelését sikerült elmenekíteni, de az egyik Trencsén várában, a másik a homonnai →Drugeth család kezén elveszett. Az okl-ek részben megmaradtak, közöttük a tp. kincseinek leltára. 1756: az esztergomi érs. megbízottja helyszíni szemle alapján leírta a részben még felszín fölött álló romokat, de a 19. sz: a köveket és téglákat mind elhordták a környék épületeihez. H.F.L.

Rupp 1868:197. - Századok 1911:513. (Zákonyi Mihály: A Buda melletti Szt Lőrincz pálos ktor tört.) (és klny.) - Bp. Régiségei 1943:173. (Garády S.: Szt Lőrincről nev. budamelléki pálos-tp. és ktor) - DAP II:414. - Gyöngyösi 1988. (index) - Bencze Zoltán-Szekér György: A budaszentlőrinci pálos ktor. Bp., 1993.